Hőszivattyú terjedése

A világon és köztük Európában is egyre hangsúlyosabb szerepet kap a környezetvédelem és annak fontossága. Ebben az egyes államok is érdekeltek, így a technológia folyamatos fejlődése mellett, ők is folyamatos állami támogatásokkal ösztönzik a megújuló energiaforrásokra építő hőszivattyú rendszerek terjedését.

Ennek hatására, a mai modern épületek (családi házak, társasházak, ipari létesítmények) elengedhetetlen készülékévé kezdenek válni a hőszivattyúk, illetve az azzal összekapcsolt hűtő-fűtő rendszerek.

 

Mi az a hőszivattyú?

A hőszivattyú egy olyan berendezés, amely egy hőforrásból (talaj, víz, levegő), – a benne lévő hűtőközeg állapotváltozásának és termodinamikai tulajdonságainak segítségével – kisebb hőmérsékleten hőt vesz fel és azt villamosenergia segítségével még magasabb értékű energiává alakítja. Ezt a magas energiájú hőt ezután átszivattyúzza egy másik helyre, ami ott leadja energiáját.

Például felveszi az energiát a geotermikus szondából és átszivattyúzza az épület fűtési rendszerének.

Ezt az hőenergiát fűtésre és melegvíz készítésre is lehet használni, sőt megfordítva a hűtőkörfolyamatot, akár hűtésre is. Ezenkívül más berendezések is összekapcsolhatók a hőszivattyúkkal, így komplett hűtő-fűtő rendszerek, légkezelő központok hozhatók létre, amik a hőmérséklet mellett, már a páratartalmat, friss levegő bejutását, szellőztetést is szabályozzák.

 

Milyen fajtái vannak?

Az első csoportba a levegő-levegő hőszivattyúk tartoznak. Ezeket más néven klímáknak nevezzük, amik a kinti levegő hőenergiáját a benti terület, légkifúvás általi hűtésére vagy fűtésére használják.

A második csoportba tartoznak az olyan hőszivattyúk, amik a környezeti energiát – legyen az akár levegő, talaj vagy víz – nem csak a benti levegő hőmérsékletének szabályozására alkalmazzák, hanem a használati melegvíz előállítására is. Ezek tehát a levegő-víz, talaj-víz és a víz-víz hőszivattyúk. Miután ezek már vízhálózatra vannak kötve, így a levegő hőmérsékletének szabályozásához is másfajta hűtési, fűtési megoldások tartoznak.  Ezért ezeket padlófűtéssel, oldalfali fűtéssel vagy fan coil-okkal lehet összekapcsolni.

 

Hogyan működik?

Ahogy fentebb említettük, a működés alapja a környezetből felvett hőenergia szállítása és annak a kívánt helyen történő leadása. A hő felvételét és szállítását a készülékben lévő hűtőközeg biztosítja (ami kedvező tulajdonságainak köszönhetően a hideg levegőből is képes hőt kinyerni), leadását pedig a használni kívánt hőleadók.

A hőszivattyúk legkedvezőbb üzemeltetését a nagy felületű hőleadók garantálják, mert ezekhez kisebb hőmérséklet különbséget kell áthidalnia működés közben, ami a hatékony és gazdaságos teljesítmény alapja.

Fűtés esetén egy radiátorban 65-70°C-os vízzel melegítünk, míg egy hőszivattyú jellemzően 40-45°C-os előremenő vízre van tervezve (persze vannak kivételek magasabb hőmérséklettel). Éppen ezért, – ahhoz, hogy hasonló hőmérsékletet és komfortérzetet érjük el, mint radiátoros fűtésnél – itt mindenképpen a fent említett padló- vagy oldalfali fűtésben kell gondolkodni.

Hűtésnél úgyszintén figyelni kell a hőleadók méretére, továbbá itt különös figyelmet kell fordítani a helyiség légállapotára is. Ez a módszer megnöveli a levegő relatív páratartalmát is, ami odafigyelés és pontos tervezés hiányában későbbi kellemetlenségeket okozhat.

Mindezek mellett a legfontosabb, hogy minden rendszert elsősorban a használati melegvíz igényre méretezünk. Így elengedhetetlen a megfelelő tartozékok (HMV tartály, puffertartály, szabályozók, hőcserélők, hőleadók stb.) és segédanyagok pontos megválasztása, valamint a precízen megtervezett csőméretezés.

Ehhez természetesen nem elég modern, jó minőségű készüléket választani, (PPCool Hőszivattyúk) de pontos épületgépészeti terv is kell.

Tehát egy hőszivattyús rendszer hatékony működéséhez elengedhetetlen az épület paramétereinek (szigetelés, nyílászárók stb.) pontos ismerete, valamint a hőszükséglet előzetes felmérése. Manapság a jó hőszivattyú berendezések már -30°C esetén is kiválóan és költséghatékonyan fűtik fel a házunkat, viszont ehhez alapos tervezésre van szükség.

 

Előnyök

A hőszivattyúk megújuló energiaforrást használnak, tehát környezetbarátok. Így megfelelnek a Magyarországon 2022-től életbe lépő kötelezettségeknek is, ami a 25% megújuló részarányt elvárják az új építésű épületeknél.

Emellett rendkívül hatékonyak, ugyanis nagyon jó hatásfokkal alakítják a környezetből nyert hőenergiát fűtésre használható hőenergiává. Ebből fakadóan üzemeltetésük nagyon olcsó más fűtési, hűtési megoldásokhoz képest, ráadásul költségük kedvezményes tarifákkal még tovább csökkenthető.

Összevetve egy gázkazánnal működő fűtési rendszer árával, a kezdeti költségek sem annyira vészesek. A gázkazán ára mellett a kémény árát is megspóroljuk, ráadásul mivel telepítése is rövidebb időt vesz igénybe, így a munkadíj sem lesz olyan magas. Emellett költségei könnyen áttekinthetők, kézben tarthatók, a rendszer élettartama rendkívül magas. (Egy jól tervezett és karbantartott rendszer akár 30-40 évig is problémamentesen tud működni.)

Egy új építésű ház esetén, ahol esetleg még napelemes rendszer is működik, a hőszivattyús beruházás megtérülési ideje körülbelül 2-3 év. Amennyiben egy kész fűtési rendszert szeretnénk átalakítani, úgy a megtérülési idő körülbelül 10 év.

Továbbá egyedül képesek ellátni egy családi ház fűtésén túl a teljes melegvíz-használatot is.

 

Hátrányok

Magasabb beruházási költség, de a fent említett megtérülési időkkel számolva közép-, hosszútávon így is bőven megéri. A jelenleg jól működő fűtési rendszerünket nem éri meg rögtön hőszivattyúsra cserélni, ugyanakkor a jövő mindenképpen erre tart. Egyre korszerűbb berendezések kerülnek a piacra, valamint egyre több állami támogatás érhető el rájuk, így mindenképpen érdemes megfontolni a beruházást.