Itt van az ősz, itt van újra…és ilyenkor mindig rengeteg ügyfelünk keresi nálunk a fűtésre alkalmas készülékeket. De hogyan lehet egy klímával fűteni? Mi különbözteti meg a téliesített és a fűtésre optimalizált berendezéseket? Ezekre a kérdésekre adunk választ az alábbiakban.

Hogyan működik a fűtésre optimalizált klíma?

A különféle klímaberendezések ma már szinte csak és kizárólag „hőszivattyús”, inverteres technológiával készülnek, ami lehetővé teszi a hatékony hűtési és fűtési funkciót is egy adott berendezésben. De hogyan működik mindez a gyakorlatban?

Hűtési módban egy klíma, a benne lévő hűtőközeg tulajdonságainak és állapotváltozásának segítségével hőt von el a hűtendő térből, ezáltal érve el ott hőmérséklet csökkenést. Az így elvont hőt utána a kültéri egységbe szállítja, ahol leadja azt. Azaz ebben a funkcióban a készülék bent hideget, kint pedig meleget fúj ki magából.

Fűtés esetén ez a hűtőkör folyamat – a fent említett technikának köszönhetően – meg tud fordulni és tulajdonképpen a beltéri egység lesz a hőleadó, azaz fűteni tudunk vele.

Oké, de, hogyan tudunk a kinti hideg levegőből, annyi hőt nyerni, hogy azzal bent fűteni tudjunk?

A válasz a már említett hűtőközegben keresendő. A kint elpárolgó hűtőközeg mindig alacsonyabb hőmérsékleten párolog el, mint a környezeti hő, ezért fel tudja venni annak hőenergiáját. Az így felmelegedett és már gőz halmazállapotú hűtőközeget a kompresszor összenyomja, ezáltal még nagyobb energiaszintre emeli, majd a beltéri egységbe szivattyúzza, és ott energiáját meleg levegő formájában leadja.

Mi különbözteti meg az egyes készülékeket egymástól?

Miután a klímák szinte ugyanazt a pár hűtőközeget használják, ebből következik, hogy egy adott klíma fűtési hatékonysága a kompresszor hatékonyságától és egyéb kiegészítő alkatrészek beépítésétől függ, azaz, hogy mennyi hőenergiát tud a készülék hasznosítani a kinti hideg levegőből.

Tehát ma már szinte minden klíma alkalmas hűtésre és fűtésre egyaránt, viszont nagyon nem mindegy, hogy azt milyen hatékonysággal teszi.

Egy téliesített klíma akár 3-szor több hőenergiát képes előállítani az ilyen extrákkal nem rendelkező klímákkal szemben, míg egy fűtésre optimalizált készülék akár 6-szor hatékonyabb azoknál. Ezt fejezi ki a COP érték, ami minél magasabb annál hatékonyabban és gazdaságosabban fűt a klímánk. Továbbá nagyon fontos, hogy ezen készülékek hatásfoka – egy általános modellhez képest – hideg külső hőmérséklet esetén (+5°C alatt) sem esik vissza számottevően. Egy nem fűtésre optimalizált berendezés akár 50-70%-ot is veszíthet teljesítményéből ebben az esetben.

Ezen tulajdonságok hatása nem csak a villanyszámlánkban fog megmutatkozni. A fűtésre optimalizált klímák fűtésre lettek tervezve. Ez nem azt jelenti, hogy hűteni nem lehet velük, sőt úgy is hatékonyabbak, mint egyszerűbb társaik, de rengeteg olyan műszaki kiegészítést tartalmaznak, amik garantálják a hatékony, olcsó és hosszútávú működést. Ilyenek például:

  • nagyobb hőcserélők és ventilátorok 
  • erősebb kompresszor gőzbefecskendezéssel
  • leolvasztásnál alkalmazott hőcserélők, hőtárolók
  • karterfűtés
  • csepptálca fűtés
  • egyedi szoftverek
  • stb.

Éppen ezért mielőtt klímát vásárlunk fűtésre, meg kell vizsgálni, hogy mire szeretnénk azt használni. (Alább mindegyikre egy-egy példát is linkeltünk)

 

Összességében a mai klímák, mind műszaki, mind esztétikai paraméterekben nagyon különbözőek. Rengeteg variációs lehetőség, nagyon széles skálán mozgó árak.

Sajnos még a szakmában dolgozók jelentős része sincs tisztában a különbségekkel és az adott tulajdonságok fontosságával, ami aztán sokszor okoz kellemetlen meglepetést a készülék használójának később.

Amennyiben elakadt vagy nem tud kiigazodni a rengeteg készülék között, netán csak műszaki kérdése merül fel, keressen minket bizalommal és szakértőink szívesen segítenek Önnek.